orrvadászat, kereskedelem, fogság, rezervátumok    

Védelem

    Ma összesen 5-7000 vadon élő tigris található a Földön, ami a századfordulón még meglévő több százezres példányszámhoz képest 95 százalékos állománycsökkenést jelent. A WWF nemzetközi akciótervében ezért évek óta kiemelt helyen szerepelnek a tigrisek megmentésére irányuló programok.

    Egykor a tigrisek kilenc különböző alfaja élt tizenhárom ázsiai ország erdeiben. A jelenlegi populáció csak a töredékét teszi ki annak az állománynak, amely egykoron benépesítette a kontinenst nyugaton Törökországig keleten az Ohotszki – tengerig. A kíméletlen vadászat és életterük zsugorodása következtében a múlt században végleg eltűnt Földünkről három tigris alfaj: a kaszpi (70-es évek), a jávai (80-as évek) és a bali tigris (40-es évek).

    Az utóbbi húsz évben - a indiai kormány szigorú törvényeinek köszönhetően - szépen gyarapodott a bengáli tigris állománya. E tigrisen kívül még hat alfaj ismert: az Indokínai tigris (Hátsó-India), a szibériai tigris (Oroszország távol- keleti térsége), a szumátrai tigris (Szumátra) és a Dél-Kínai tigris (Kína) és az újonnan felfedezett maláj tigris. A ma még létező hat alfaj veszélyeztetett, annak ellenére, hogy világszerte óvintézkedéseket hoztak és a nyilvánosság is egyre inkább tudatában van a problémának. Az orrvadászok egész elterjedési területén üldözik, mert az illegális tigrisbunda- és tigriscsontkereskedelem továbbra is nagy nyereséget hoz.

    A tigriseket fenyegető legnagyobb veszélyek ma az orvvadászat ijesztő növekedése, az emberi tevékenység kiterjedése, valamint az infrastruktúra fejlődése. A tigrisekre a legnagyobb veszélyt a civilizáció terjeszkedése jelenti, mely életterüktől fosztja meg a nagytestű ragadozókat. A másik jelentős probléma, hogy a mai napig virágzó üzlet a tigrisek bőrével, illetve más testrészeivel való kereskedelem. Az utóbbiak számos hagyományos, tévhiten alapuló kínai gyógyszer és serkentőszer alapanyagául szolgálnak. A jól fizető kereslet az orvvadászat mozgatórugója. A világméretűvé vált kereskedelem megfékezésére jött létre a veszélyeztetett növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó egyezmény, a CITES, amelyhez napjainkig mintegy 140 ország csatlakozott. Az egyezmény hatálya alá tartozik a tigrisek összes alfaja is, amelyekkel mind élve, mind feldolgozott állapotban tilos kereskedni. A tigrisek elterjedési területén fekvő 15 állam Laosz kivételével csatlakozott az egyezményhez, éppúgy, mint a kínai gyógyszereket felhasználó országok is aláírták a dokumentumot, és együttesen kötelezték el magukat a tilalom betartására. Az orvvadászat azonban továbbra is virágzó - bár egyre kockázatosabb - üzletág maradt, mert a csempészett gyógyszerek iránti kereslet nem csökkent, sőt a tilalom miatt az árak magasabbra szöktek.
    Ha most nem sikerül a tigrisek számának csökkenését megakadályozni, akkor e pompás csúcsragadozó rövid időn belül eltűnhet a Földről.

Kereskedelem

    Bár nemzetközi egyezmények védik az olyan nagymacskákat, mint a leopárd, a tigris és jaguár, a prémkereskedelem továbbra is virágzó üzletág. A helyzet csupán annyiban változott, hogy kisebb termetű fajok kerültek előtérbe, például a hiúz és bizonyos pettyes kismacskák.
    A XX. Század első felében a nagymacskák bőrével folyatott kereskedelem megsemmisítő hatással volt a leopárd, a ködfoltos párduc, a hópárduc, a jaguár a gepárd és a tigris állományára. A prémkereskedelem a hatvanas években érte el csúcspontját, amikor tízezrével exportálták a bőröket. A hetvenes években az összes nagymacskát felvették a Washingtoni Egyezménybe, amely megtiltja a veszélyeztetett fajokkal fojtatott nemzetközi kereskedelmet.
    Napjainkban évente 100 000 – 200 000 bőrt értékesítenek. Az illegális szőrmekereskedelem virágzó üzletág. Mindaddig, amíg egy országban nem védi törvény az adott fajt, az álatok megölése és irhájuk prémmé való feldolgozása nem minősül törvénybe ütköző cselekedetnek.
    A prémkereskedelem elleni leghatásosabb módszer, ha visszafogjuk a keresletet. Az olyan szerveztek, mint a „Lynx” vagy a „Geenpeace”, komoly sikereket értek el. A megcsappant kereslet miatt több nagyáruház kénytelen volt megszüntetni szőrmerészlegét.

    A tigriseket szőrméjükért, csontjukért és más testrészeikért vadásszák Csontjaikat a hagyományos kínai gyógyászatban reuma, ízületi és izomfájdalommal járó betegségek kezelésére használják. Gyógyászati célra 1975 és 1992 között Dél-Koreába több mint 6 tonna tigriscsontot importáltak. Ez a becslések szerint 550-1000 egyedből származhatott. 1998-ban az USA és Kanada hét városának kínai negyedeiben a nagykereskedések 50%-ában találtak tigrisből származó készítményeket. Magyarországon is több esetben elkobzásra kerülnek hasonló termékek.
    Egy kilogramm tigriscsont ára elérheti a 20 000 $-t.

Fogságban

    Napjainkban, a fogságban élő tigrisek száma meghaladja szabadon élő társaik számát. Állatkertekben és cirkuszokban egyaránt találkozhatunk velük. Ha az állatkert megfelelően működik, betartja az állatvédelmi szabályokat, és megfelelő életteret biztosít a tigris számára, akkor a populáció hasznára válik. Elősegíti a faj fennmaradását. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy amennyire a lehetőségek engedik a fogságban született egyedeket vissza kell szoktatni természetes élőhelyükre (ezért is elsődleges az élettér védelme).
    A cirkusz ma még inkább kárt tesz az állatoknak, minthogy segítené megőrizni a tigrist. Szinte minden egyed saját szaporításban, fogságban jön világra így a korábbi feketekereskedelem ezen az ágon majdhogynem lezárult.
   Ezen kívül számos tigrist tartanak magántulajdonban, főként az USA-ban.

Tigrisrezervátumok

    A tigrisrezervátumok létreozása sokszor konfliktust eredményez a helybeli lakossággal. Ahogy más nagy ragadozókkal, a védett területeken élő tigrisekkel is vannak bizonyos problémák. Az állomány gyorsan csökkenhet a parkokban tartott kis tigriscsoportokon belül fellépő állandó beltenyészet következtében. A tudósok becslése szerint egy parkban legalább ötszáz tigrisnek kell élnie ahhoz, hogy a populáció ne gyengüljön a genetikai anyag elszegényedése miatt.

    Ebben leginkább az egyes rezervátumok közötti, úgynevezett ökológiai folyosók segíthetnek, melyeken az állatok az egyik védett területről a másikra juthatnak. Néhány rezervátumot már összekötöttek ilyen zöldfolyósokkal. Ezekez azonban veszély fenyegeti a mezőgazdasági területek iránti megnövekedett igény. Lehetséges megoldás lenne, ha kisebb rezervátumok kicserélnének egy-egy tigrist, hogy létrejöhessen a géncsere.
    Sok rezervátumot pénzszűke miatt nem őriznek eléggé, és így a vadorzók könnyen bejuthatnak.

Ranthambhore Tigrisrezervátum, India
    400 m²-es területét hegyvonulatok, szavannák, őserdők borítják.
   1973-ban a közeli falvak lakóit a rezervátum peremén fekvő termékeny vidékre telepítették. Az intenzív legeltetés és az egymást követő, csapadékban szegény időszakok miatt az újonnan benépesített területek 1980 óta használhatatlanok. A helyi lakosok körében nagy ellenállást váltott ki, hogy termékeny földeket foglaltak le a tigrisek számára. Ráadásul a rezervátum olyan állatoknak is biztos menedéket nyújt, amelyek éjjelente a termést dézsmálják. Végül egy magánalapítványt hoztak létre, hogy javítsák a falvak lakóinak életfeltételeit. Információkat közvetítenek a fajvédelmi intézkedésekről, valamint arról, hogyan lehet regenerálni a tigriseket.

Chitwan Nemzeti Park, Nepál

   Ezen a védett területen a helybeliek évente egyszer, két hétig vághatják a nagyra nőtt füvet, amit tetőfedésre és állati takarmánynak használnak. Így vették elejét egy konfliktusnak.

Sundarbans Tigrisrezervátum, India

   A Gangesz deltájában fekvő Sundarbans a világon a legnagyobb mangrove, amely a bengáli tigrisek rezervátumaként működik. A Sundarbans a tigrisek legnagyobb élőhelye. Ma több mint 300 tigris él a rezervátumban. A gazdag állomány az utóbbi 20 év intézkedéseinek köszönhető.

  Előfordul, hogy a tigrisek emberekre támadnak. Évente kb. 45 ember esik a tigrisek áldozatául. A tigrisek támadása ellen az ember többféleképpen is megpróbál védekezni. Azokon a helyeken, ahol többször is érte őket támadás, az emberek 1983 óta életnagyságú bábokat állítanak fel. És ezekre elektromos feszültséget kapcsolnak. A bábokra támadó tigrist áramütés éri. A bábok alkalmazása óta csökkent az áldozatok száma. A bennszülött munkások még ennél is egyszerűbb védekezést találtak ki. Mivel a tigris hátulról támad, a kalapjukra hátul színes álarcot erősítettek. Ennek eredményeként évekig senkit nem ért támadás, akik ilyen maszkot viseltek. De a tigrisek tanulékonyságát bizonyítja, hogy napjainkra hatását vesztette, mert a tigrisek rájöttek a trükkre.