Gepárd

Acinonyx Jubatus

A gepárd nyílt füves pusztán él Afrika nagy részén és Ázsia egyes vidékein.

    A királygepárd Zimbabwében található meg, kb. 100 fős a populációja. A bundája „csíkos”, hátán vízszintes csíkok húzódnak, az oldalán különböző mintázatok figyelhetők meg. Sörénye erőteljesebb, többnyire fekete színű.

     A gepárd teste karcsúbb, lábai hosszabbak, mint nagyobb testű rokonaié. Nem olyan erős, mint a többi macska, viszont ő a leggyorsabb futó. Hosszú, karcsú lábai laza izületekkel kapcsolódnak a törzshöz, így az állat hosszú léptekkel fut. Ebben könnyű felépítése, vékony gerince és igen mozgékony csípője, válla is segít. A gepárd 3 másodperc alatt gyorsul a maximális sebességére.

    A kifejlett példány 7,5 m-es ugrásokra is képes. A gepárd az egyetlen macska, amelyiknek nem lehet teljesen visszahúzni a karmait, ez is a gyorsaságát segíti, akár a focistáknak a stoplis cipő. Nagy orrlyuka, tüdeje és szíve látja el elegendő oxigénnel a szélsebes vágtákhoz. A pofáján húzódó két sötét csík elnyeli a napfényt, így mikor az állat a nap felé fut, nem csillan meg a fény a szőrzetén, és nem vakítja el. Főleg a hosszú farkával irányítja magát a nagy hajsza alatt.

   A gepárd nappal aktív, éjszaka pihen, hogy a legkevesebbre csökkentse a nagyobb rokonaival való találkozás esályét, akik akár meg is ölhetik őket. Amikor vadászik, kiemelkedő területeket keres, ugyanis onnan beláthatja a nyílt füves pusztát. (pl. kidőlt fatörzs, domb, termeszvár). Vadászat közben a fő fegyvere a gyorsasága. Észrevétlenül minél közelebb lopakodik a kiszemelt áldozatához, azután hirtelen előretör a rejtekhelyéről.

     Általában 80 km/h körüli sebességgel üldözi a zsákmányt. Mielőtt áldozatára ugrana, eléri a 115 km/h sebességet, igaz ezt a sebességet nem képes sokáig fenntartani, mert hamar túlhevülhet. A gepárd rövidtávfutó, ha 200 m-en nem éri el áldozatát, felhagy az üldözéssel.

    A nagyobb testű állatoknak a hátsó felét vagy a horpaszát hirtelen megrántja. Amikor a préda a földre kerül, leszorítja, majd megfojtja azt. Rendszerint a rostokban gazdag hátsó lábaknál kezdi az evést, mivel az oroszlánok, leopárdok, hiénák, sőt még a sasok is könnyen elorozzák a táplálékát.

     A gepárdoknak nincs megszabott párzási idejük. Bármely évszakban születhetnek kölykeik. Párzás után a hím elhagyja a nőstényt, aki egyedül neveli fel kicsinyeit.

    A kölykök rejtett helyen jönnek világra. Az első tizenegy napon vakok és gyámoltalanok. Amikor kinyílik a szemük, anyjuk néhány naponként új rejtekhelyre viszi őket. Később a kölykök már maguk követik őt.

   A gepárdkölykök élete egész nap veszélyben van. Többségük elpusztul 3 hónapos koruk előtt. Az oroszlánok, hiénák és más ragadozók nem halasztják el az alkalmat, ha lecsaphatnak a kicsikre.

     A szakemberek szerint a gepárdkölykök bundája ezt hivatott megakadályozni, ugyanis a fekete-fehér csíkos hát a borzra emlékezteti az állatokat. (A borz igen harcias állat hírében áll)

    A többi macskaféléhez hasonlóan a gepárd is veszélyeztetett faj. Elsősorban élőhelye zsugorodása és az orvvadászat jelenti a legnagyobb veszélyt.