Leopárd

Panthera Pardus

    A leopárd tömege a tigris súlyának körülbelül a fele. Testhossza 2 méter ebből a farka 85 centiméter. Teste igen izmos, rövid erős mellső lába és hosszú izmos hátsó lába van. Karcsú, fürge testét élénk fényű diszkrét foltokkal díszített szőrzet borítja.

     A leopárd színezete igen változatos. Többnyire sárga, okkersárgától a világosszürkéig változhat; a sűrűbb, árnyékosabb vidékeken gyakoribb a fekete párduc. A fekete párduc nem külön alfaj, hanem csak egy színváltozat. Valamennyire jellemző, hogy a fülei, pofája és a hasa sárgás-homok színű, míg a jaguáré fehér! Minden állatra jellemző a foltozat (a feketére is, csak nem annyira szembetűnő, mint a világosabb testvéreié). Fején, nyakán, mellén és lábai külső oldalán teli foltok vannak, míg teste többi részén gyűrűsek a foltok, azaz 5-7 folt gyűrűt alkot; a gyűrű belseje sötétebb az alapszínnél.

    A leopárd is magányos ragadozó. A párduc a legelterjedtebb nagymacska, ugyanis Afrikában és Ázsiában mindenütt előfordul a tigris és az oroszlán területén. Ezen kívül Szíriában és Kis-Ázsiában is honos. Kedveli mind az erdőséget, mind a bozótost; a füves pusztákat kevésbé kedveli, de itt is elterjedt. A leopárd a leginkább rejtőzködő nagymacska. Igen nehéz a nyomára bukkanni. Szürkületkor és éjjel a legaktívabb. Napközben magas fákon, hasán elnyúlva alszik, vagy kurkásza magát. A testi ügyesség minden módjának mestere, ravaszabb a többi ragadozónál, a leggyorsabb és a legnagyobb állatokat is meglepi. Futása nem valami gyors, de ezt egyensúlyozza hatalmas ugrásaival.

     A zsákmányt illetően nem válogatós, mindegy számára, hogy az kicsi, vagy nagy, védekezik-e vagy kővédermedve várja a Véget. Fő prédája a kecske, a juh, a gazella, az antilop, a zebra, a strucc, a varacskos disznó, a sakál, de szívesen fogyaszt teknőst, sőt a fára menekülő majom után mászik, és a sziklákon űzi a szirtiborzot. Étrendjéből nem marad ki a rovarcsemege és a tüskés tarajos sül se.

    Lesből támad és megfolytja áldozatát. Ezután a fára viszi, a dögevők elől. Az erős lábai és az igen erős (a többi macskánál jóval erősebb) nyakcsigolyájának köszönhetően akár a 90 kg-os zsiráf bébit is felhúzza.

    A párzás a tavasz előtti hónapokra jellemző. A nőstény 9 heti vemhesség után sziklahasadékban, vagy nagy fa gyökerei között 3-5 kölyöknek ad életet. A kicsik vakok, szemük a tizedik napra nyílik ki. A kölykök sokat játszanak.  Amikor elérik egy házimacska méretét, anyuk magával viszi őket éjjeli körútjára. Ekkortól tanulják meg anyjuktól az iskola egyetlen tantárgyát: hogyan legyünk vérbeli ragadozók.