Bengáli tigris

Panthera Tigris Tigris

     A legelterjedtebb és legismertebb alfaj a királytigris.

     A bengáli tigris legnagyobb számban Kelet-Indiában, a Banglades sík partjainak erdős vidékén, a Sundarban mangrove (tengerparti mocsarak) erdőségeiben él, ahol a Gangesz a Bengál-öbölbe torkollik. Ezt a tigrisfajt megtalálhatjuk India egyéb területein is, ezeken kívül Nepálban és Búrmában.

     A tigriseknek nagy vadászterületre van szükségük, a hímek kb.55 km², a nőstények 45 km²-es territóriumot uralnak. Mivel magányosan élnek, vadászterületeiket nem, hajlandóak megosztani; már egy kis populáció is nagy életteret igényel.

     E pompás tigris a szibériai tigris után a legnagyobb alfaj. Mintázata mindközül a legélénkebb, vörös-arany csíkos. Színkombinációjuk a leggazdagabb a tigrisek között/erről bővebben az Általános -ban olvashatsz/ A király hossza a fejétől a farka végéig 2,7- 3,1 m. Vállmagassága 91 cmkörüli. A hímek testtömege akár 180- 260 kg is lehet. A vadonban átlagosan 15 évig élnek.

     Az indiai tigris tavasszal szaporodik. A nőstényt a vadászterületén egy szomszédos hím keresi fel. A pár 10-80 napot tölt együtt. A nőstény csupán 3-7 napig termékeny. A párzást követően a hím visszatér saját területére. Körülbelül 15 hét elteltével a nősténytigris 2-3 kölyköt ellik. Néha előfordul 6 kölyök is az alomban, ekkor fiatalon elpusztul a kicsik fele.

    A tigris gaurra (vadon élő marha) és vízibivalyra vadászik. Egy hím gaurr kb. 700 kg, ami a tigris tömegének több mint a kétszerese. Jóllehet általában az ilyen ellenfeleket is sikerül leterítenie, inkább a fiatal vagy öreg állatokra támad, amelyek kevésbé tudják felvenni a harcot. A Sundarban vidékén élő tigris főként Axis- szarvast, pettyes szarvast, vaddisznót, majmot és gyíkot zsákmányol; jobb híjján megelégszik az apálykor az iszapban rekedt halakkal is. Olykor-olykor az embert is megtámadja egy-egy beteg, öreg példány. A zsákmány maradékát a bokorba vonszolja és befedi levelekkel, hogy később is falatozhasson belőle.